Pályázz profin!

Érdekel, hogy milyen pályázati lehetőségeid vannak? Úgy érzed, elveszel a sok ajánlat között és mégsem vagy biztos benne, hogy belevághatsz-e? Vállalkozást indítanál, bővítenél, fejlesztenél? Tudni szeretnéd, hogy milyen lehetőségei vannak egy nonprofit szervezetnek? Ha pályázati segítségre van szükséged, itt jó helyen jársz!

Pályázati fogalomtár II.

Egy hete összegyűjtöttem Neked jó pár fogalmat, melyekkel pályázati kiírások olvasgatása során találkozhatsz. Hadd nyújtsam át a fogalmak egy újabb csokrát.

Előző bejegyzésemben az egyszerűbb fogalmakról írtam, most következzenek olyanok, melyeket olvasva talán nem tudod elsőre, miről is van valójában szó.

Vágjunk hát bele!

1. Összeférhetetlenség: a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6.§ (1) bekezdés szerint összeférhetetlenség azzal szemben áll fenn,

a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó.

aa) Döntés előkészítésben közreműködőnek minősül: az a természetes személy, aki

aa1) munkaviszony jellegű jogviszonyban vagy polgári jogi jogviszony alapján részt vesz a pályázati kiírás vagy a támogatási döntés előkészítésében,

aa2) támogatási döntés meghozatalára irányuló eljárásban javaslattételi, véleményezési joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező testület tagja;

ab) Döntéshozónak minősül: az a természetes személy, aki

ab1) feladat- és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára jogosult, vagy az erre jogosult szerv vezetője vagy testület tagja,

ab2) feladat- és hatásköre alapján támogatási döntésre érdemi befolyással rendelkezik, így különösen, ha a támogatási döntéshez kapcsolódóan egyetértési, vétó-, hozzájárulási, illetve jóváhagyási joggal rendelkezik, vagy ilyen joggal rendelkező szerv vezetője vagy testület tagja;

b) kizárt közjogi tisztségviselő.

Kizárt közjogi tisztségviselőnek minősül: a Kormány tagja, a kormánybiztos, az államtitkár, a szakállamtitkár, a regionális fejlesztési tanács elnöke, a fejlesztéspolitikai ügyekben feladatkörrel rendelkező központi hivatal vezetője, a regionális fejlesztési tanács által törvény előírása alapján létrehozott társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsága tagjai, illetve az Ágazati Operatív Programok Közreműködő szervezetei vezető tisztségviselői és ellenőrző szervének tagjai;

c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, Közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által meghatározott közeli hozzátartozó;

d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság, valamely személy tulajdonában álló gazdasági társaságnak minősül:

da) a legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság,

db) a bármilyen arányban tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot),

dc) a tulajdonában álló b) pont szerinti társaság

dc1)  legalább 5%-os tulajdonában álló nyilvánosan működő részvénytársaság,

dc2) bármilyen arányú tulajdonában álló gazdasági társaság (ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot).

e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.

Vezető tisztségviselő: a gazdasági társaságokról szóló törvény által meghatározott vezető tisztségviselő.

f) az a társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező azon szervezeti egysége,

fa) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben együttműködési megállapodást kötött vagy tartott fenn Magyarországon bejegyzett párttal (a továbbiakban: párt),

fb) amely a pályázat kiírását megelőző öt évben párttal közös jelöltet állított országgyűlési, európai parlamenti vagy helyi önkormányzati választáson,

g) akinek a részvételből való kizártságának tényét a Knytv. 13. § alapján a honlapon közzétették.

2. Érintettség: a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 8.§ (1) bekezdése szerint érintettség azzal szemben áll fenn,

a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntést hozó szervnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll,

b) aki nem kizárt közjogi tisztségviselő,

c) aki az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója,

d) aki az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,

e) amely olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.

Az érintettség közzétételét a pályázónak a pályázatot befogadó szervnél kell kezdeményeznie a kitöltött közzétételi kérelem megküldésével. A közzétételi kérelem letölthető erről a honlapról, illetve elképzelhető, hogy a pályázati dokumentáció is tartalmazza a pályázattal beadandó kérelem mintát.

Ha az érintettséget megalapozó körülmény a pályázat benyújtása után, de a támogatási döntés előtt következik be, a pályázó köteles 8 munkanapon belül kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét. Ha a pályázó a közzétételt határidőben nem kezdeményezte, támogatásban nem részesülhet.

3. Finanszírozás módjai: A pályázatok finanszírozási módjai közül a leggyakoribbak az elő-, utófinanszírozású, valamint a szakaszos folyósítású támogatások.

Az előfinanszírozásos pályázat gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pályázat nyertese a támogatóval történt szerződéskötést követően a szerződésben meghatározott határidőn belül megkapja a pályázaton nyert teljes összeget egy összegben előre. Ezután ebből megvalósíthatja programját és a projekt időszak végén kell elszámolnia a szerződéstől függően vagy a teljes megnyert összeggel, vagy a teljes pályázati költségvetéssel, amely a támogatáson elnyert összeg mellett a vállalt önrészt is tartalmazza. Ilyen pályázatok általában a non-profit, civil szervezetek, alapítványok részére kiírt pályázatok között fordulnak elő.

Az utófinanszírozásos pályázatok többsége a vállalkozások részére kiírt pályázatok között található meg, de a nagyobb volumenű civil pályázatok között is előfordulhat. Ilyen pályázaton csak az induljon, aki meg tudja előlegezni a pályázaton nyerhető összeget, akár hosszabb időre is. Ezeknél a pályázatoknál a kifizetés ugyanis csak a projekt megvalósulása után történik, akkor, ha a támogató a pénz felhasználásáról szóló beszámolót és a pénzügyi elszámolást megfelelőnek találta. Ilyen esetekben tehát a tervezett és vállalt projektet saját forrásból kell megvalósítani, majd a megvalósulást követően a megadott határidőn belül a szerződésben meghatározott módon szöveges szakmai beszámolót és pénzügyi beszámolót (számlákkal igazolva) kell készíteni. Az elkészült és benyújtott beszámolót a támogató vagy a pályázatkezelő szerv elbírálja, esetlegesen hiánypótlást kér, majd a beszámoló elfogadása után a szerződésben rögzítettek szerint utalja a megnyert összeget.

Ebből is látszik, hogy ilyen esetben hosszú átfutási időre kell számítani, sőt még az is előfordulhat, hogy bizonyos számlákat vagy költségeket nem fogadnak el, ilyenkor a megnyert összeg mértékét az el nem fogadott összegekkel csökkentik, és úgy fizetik ki a támogatást. Éppen ezért alapos mérlegelést és megfontolást igényel annak eldöntése, érdemes-e ilyen jellegű pályázaton indulni. Természetesen, ha például olyan beruházásról, vagy eszközbeszerzésről van szó, amelyet mindenképpen tervezel, és rendelkezel is a saját forrással, akkor érdemes indulni a pályázaton, hiszen, ha minden rendben megy, kifizetik Neked a költségeidet, és az eredetileg a pályázatban meghatározott célra szánt pénzed megmarad és elköltheted másra 🙂

Még egy fontos információ az utófinanszírozású pályázatokhoz: az esetek többségégben lehetőség van előleg igénylésére. Ez segítséget jelenthet akkor, ha az elköltendő összegnek csak egy részével rendelkezel, vagy az erre megelőlegezhető összeg csak később áll majd rendelkezésedre. Ilyen esetben azonban tudnod, kell, hogy az előleg cél szerinti elköltését meghatárzott határidőre igazolnod kell, és a projektet csak akkor folytathatod, ha az előleg elszámolás megfelelően megtörtént. Ellenkező esetben az előleg összegét – esetenként kamatokkal növelve – kell visszafizetned.

A szakaszos folyósítású pályázat esetében a folyósítás több részletben történik. A szakaszos folyósítás történhet elő és utófinanszírozás formájában. A kettő között a különbséget az képezi, hogy az egyes szakaszokra eső összegeket mikor utalják, a teljesítés előtt vagy után. Ha előtt, akkor az első részletet az előfinanszírozásnak megfelelően a szerződés kötést követően utalják, majd az első részlet elszámolása után utalják a második részletet és így tovább.

Utófinanszírozás esetén az első részletet az első szakasz lezártát és a sikeres beszámolót követően utalják, majd ugyanígy a többi szakasz során. Természetesen ebben az esetben is lehetőség van előleg igénylésére a fenti feltételek mellett.

Ha magas költségigényű projektről van szó, akkor utófinanszírozás esetében a szakasz folyósítás nagy mértékben segítheti a projekt sikeres megvalósítását. Előfinanszírozás esetében pedig segít abban, nehogy a rendelkezésre álló pénz idő előtt elköltsük 🙂

Ami biztos, a szakaszos folyósítás jóval több papírmunkával jár, lassítja a beszámolás és utalás menetét, sok esetben pont a folyósítással járó nehézségek azok, amelyek a pályázati projekt megvalósításának gátat szabnak. Ha nem tudod megelőlegezni a szükséges összegeket, akkor még előfinanszírozásos szakaszos folyósítású pályázat esetén is fennáll annak a lehetősége, hogy nem tudod a projektet megvalósítani. Ez akkor fordulhat elő, ha mondjuk a második vagy harmadik szakasz során problémák merülnek fel az elszámolással, a támogató később tudja elfogadni a beszámolódat, így késik a következő részlet kiutalása is, Neked viszont folytatnod kell a projektedet a vállalt ütemezéssel, és fizetned kell a felmerülő költségeket. De miből?

Minden pályázatnak van kockázata, a beadás előtt minden esetben fel kell mérni a lehetséges kockázatokat, és azok elkerülésének módjait. Ha minden lehetséges kockázat esetében találunk alternatív megoldási módot, akkor beadhatjuk a pályázatot. A jól megtervezett kockázatkezelő terv segíthet elgördíteni a felmerülő akadályokat az útból és hatékonyan hozzájárul a sikeres pályázathoz.

4. Pályázat benyújtásának formája, módja: Ezt az információt minden pályázati kiírás részletesen tartalmazza. Minden egyes pályázat esetében alaposan át kell olvasnod ezt a részt! Nem lehet rutinból összerakni egyetlen pályázatot sem, mert minden egyes pályázat más és más.

A leggyakoribb benyújtási módok:

Papír alapú pályázat: Ez esetben digitális vagy papír alapú formában rendelkezésre áll a pályáztai adatlap, valamint egy lista, hogy mit kell még a kitöltött adatlaphoz mellékelni. Ebben az esetben az adatlapot számítógéppel vagy kézzel kell kitölteni, majd az összeállított pályázati anyagot postán vagy személyesen (ahogy a kiírás megengedi) a megadott címre a beadási határidő előtt el kell juttatni. Előfordulhat, hogy a papír alapon benyújtott pályázati anyagot digitális formában (pl. CD-n, DVD-n is mellékelni kell).

Elektronikus, ún. e-pályázat: Vannak pályázatok, melyeket csak digitális formában interneten kell benyújtani. Ilyen elektronikus pályázatkezelő rendszer az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszer (EPER), ahova minden szervezetnek évente egyszer kell regisztrálnia, és utána minden a rendszerben megjelenő pályázatok közül korlátlan darabszámút be lehet nyújtani. Ilyen esetekben az adatlap mellé a különböző csatolandó dokumentumokat az EPER rendszerbe kell feltölteni a megadott formátumban.

A pályázathoz kapcsolódó beszámolókat szintén elektronikus formában kell benyújtani.

Kitöltő programmal készített pályázatok: Vannak olyan pályázatok, többségében az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez (ÚMFT) kapcsolódó operatív programok keretégeb kiírt pályázatok esetében találkozhatunk ezzel, amikor a pályázatot egy a kezelőszerv által erre a célra készített ún. kitöltőprogram segítségével kell elkészíteni. A kitöltő programot fel kell telepítenünk a számítógépünkre, ez után tudjuk elkezdeni a pályázati anyag elkészítését. Ezekre a pályázatokra jellemző, hogy kitöltése nem igazán egyszerű, alaposan ismerni kell a pályázati dokumentációt és nem árt könyvelő segítségét kérni a költségvetés elkészítéséhez és kitöltéséhez. A kitöltő programmal elkészített pályázat mellé különböző egyéb elektronikus formában elérhető dokumentumot kell kitölteni és csatolni.

Több kritika is érte már ezeket a pályázatokat. A legfontosabb kritika talán az, hogy a pályázatok esetében bírálati szempont a környezeti fenntarthatóság, azaz nyilatkozni kell arról, hogy a tervezett program mennyire felel meg az EU környezetvédelmi irányvonalainak, milyen mértékben alkalmaz környezetbarát megoldásokat, stb… Ez természetesen egy nagyon jó kezdeményezés, ugyanakkor, hiába a kitöltő program, hiába az elektronikusan elérhető egyéb adatlapok, ba teljes pályázati anyagot/b nyomtatásban, többnyire több példányban szükséges benyújtani. Hogy ez miért okoz felháborodást? Leginkább azért, mert egy-egy pályázat bizony az esetek többségében eléri a 100 oldalt, vagy akár jelentősen meg is haladja azt. No már most több példányban egy 100 oldalas dokumentumot kinyomtatni, akkor, amikor az digitális formában elérhető és beküldhető lenne, egyáltalán nem nevezhető környezetbarát megoldásnak. Egyetértünk ebben?

Az EPER rendszer minden hibájával együtt éppen azért szimpatikus számomra, mert az egyetlen 1 oldalas évente egyszer benyújtandó regisztrációs lap kivételével minden ügyintézés elektronikus formában történik, kezdve a pályázat elkészítésével, benyújtásával, folytatva a pályázatoz kapcsolódó levelezéssel, még a beszámolót is elektronikus formában kell elkészíteni, és a számlákat szkennelni kell, nem pedig fénymásolni!

Az ÚMFT-hez készített kitöltőprogrammal készített pályázatot is be kell adni elektronikus formában CD-n vagy DVD-n, kérdem én, miért kell akkor több nyomtatott példány is a pályázatból? Miért nem lehet készíteni egy jelszóval védett biztonságos rendszert, ahová a kitöltött pályázati adatlapokat be lehet küldeni?

Te mit gondolsz erről? Neked fontos a környezetvédelem? Szeretnél a jövőben kevesebb papírt használni? Maradt még olyan pályázati kiíráshoz kapcsolódó fogalom, amely nem világos Számodra? Írj megjegyzést!

Tetszett, másokat is érdekelhet? Oszd meg!

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*